Együttérzés önmagunkkal
Szeretsz másokat támogatni, segítőkész vagy? De mit teszel meg önmagadért? Mennyire vagy együttérző és megértő saját magaddal?
Az önmagunkkal való együttérzés nem önzés. Azt jelenti, hogy ugyanolyan figyelmet, támogatást és megértést szentelünk saját magunknak, mint másoknak. Tudatosan figyelünk az érzelmeinkre, szükségleteinkre és gondolatainkra, és elfogadjuk azokat olyannak, amilyenek. Megtanuljuk, hogyan kezeljük önmagunkat olyan szeretetteljes módon, ahogyan másokat kezelnénk.
Hogyan forduljunk együttérzően magunk felé az ítélkezés helyett?
Hogyan legyünk boldogabbak hibáink és gyengeségeink elfogadásával?
Az önmagunkról alkotott véleményük visszahat a hangulatunkra, lelkiállapotunkra. Amikor másoknál kevesebbnek érezzük magunkat, akkor küzdelmessé válik az élet. Szeretnénk megfelelni saját túlzott elvárásainknak, de ez szorongáshoz, belső feszültséghez vezet. Versengő társadalmunkban könnyen abba a hibába esünk, hogy másokhoz mérjük magunkat és a teljesítményünktől tesszük függővé értékességünket.
Kritikusak, kíméletlenek és túl szigorúak vagyunk magunkkal. Hosszútávon ez a hiábavaló küzdelem nagyon kimerítő és ha túl magasra tesszük a mércét, az folyamatos kudarcélményhez vezet. Sokkal jobban járunk ha felhagyunk az önbecsülésünk hajszolásával és inkább szeretők kedvességgel viszonyulunk önmagunk iránt.
Az önmagunkkal való együttérzés az önelfogadás alapja. Amikor elfogadjuk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, nemcsak boldogabbak és elégedettebbek lehetünk, de képesek leszünk hatékonyabban kezelni az élet kihívásait és nehézségeit is. Rájövünk, hogy nem vagyunk tökéletesek, de ez nem is számít. Az emberi létben benne van a hiba és a változás lehetősége, és mindez csak hozzáad az életünk gazdagságához és mélységéhez.
A hozzám forduló kliensek legnagyobb része küzd valamilyen önbizalom problémával. Szívesen alkalmazok olyan gyakorlatokat, amelyekkel növelhetjük az együttérzést önmagunk iránt. Két kedvenc irányzatom a témában Peter Levin somatic experinence munkássága és Buda László szomatodrámája.
A családállítás is lehetővé teszi, hogy elmélyítsük a kapcsolatot önmagunkkal és létrehozzuk magunkban az ítélkezés helyett az együttérzést.
Az önmagunk iránti együttérzés magában foglalja az önszeretetet is. Amikor szeretjük és tiszteljük önmagunkat, képesek vagyunk arra, hogy másokkal is tiszteletteljesen és szeretetteljesen bánjunk.
Az önmagunkkal való együttérzés nem könnyű, és gyakran rövidtávon nem kipipálható feladat, inkább folyamatos munkát igényel. Minden lépés, ebbe az irányba teszünk, megtérül, gazdagítja az életünket és azokat a kapcsolatainkat, amelyeket másokkal ápolunk.
Az ön együtt érzés gondolat és cselekvés egyszerre először kialakítjuk azt a szokást hogy rendszeresen emlékeztetjük magunkat arra hogy nem vagyunk tökéletesek hogy mind bárki más mi is hal nem mosak vagyunk hibázni de meg tudunk bocsátani magunknak a gyengeségeinkért majd tovább is tudunk lépni utána kialakítjuk azt a szokást hogy törődjünk magunkkal amikor kelsz szállunk időt a pihenésre és arra hogy élvezni tudjuk az életben nem nekünk járó is megérdemelt örömöket. Adjunk egy kis időt és figyelmet önmagunknak minden nap. Lépjünk vissza időnként a mindennapi rohanásból, és fordítsunk figyelmet saját érzelmeinkre és szükségleteinkre. Gyakoroljuk az önmagunk iránti elfogadást és szeretetet, és lássuk meg, milyen gazdagító hatással lehet ez az életünkre és a környezetünkre.
Ha úgy érzed, van mit fejlődnöd a témában, keress bizalommal!