A pszichológia ezzel a címkével illeti azt, akinek nem megy a kötődés.
Gyakran találkozom ezzel a problémával, hogy valaki fél belemenni egy kapcsolatba, legyen az akár olyan, amire másfelől viszont vágyik. Egy másik lehetőség, hogy valaki olyan kapcsolatot tart fenn, amelyben jóval több a szenvedés, mint az öröm. (És nem ritka e kettő kombinációja sem.) Az ilyen nehezen kötődő férfiak és nők látszólag egyedül élnek, de nincs megformálódva a személyiségük és nem tudnak felelősséget vállalni, tartósan megállni egy kapcsolatban.
Örök hullámzás
Van bennük kötődési igény, ott vannak a társkeresőn, de amikor a partner pozitív visszajelzéseket ad a kötődésére, akkor megijednek és váratlanul visszalépnek.
Ha a partner is visszahúzódik, akkor már biztonságos távolságot érez tőle, újra tud közeledni, de amint megérzi a kötődés szelét, megint kihátrál.
Mitől lesz valaki kötelékfóbiás?
Ki az aki nem tud kötődni?
● Érdemes megismerni a kötődési stílusunkat (elkerülő kötődés, bizonytalan kötődés) Ezek tudatosítása, megdolgozása segíthet elkezdeni feloldani ezt a mintát.
A nehezen kötődők gyakran nem váltak le otthonról, nem történnek meg azok az egészséges elszakadások, amik szüksegesek lennének ahhoz hogy önálló felnőtt párkapcsolatuk legyen.
● Ha pl. szüleink nem álltak mindig rendelkezésünkre ha szükségünk volt rá/ mi húztuk a rövidebbet / érzelmeinket semmibe vették /nem számítottunk igazán / valamiképp “mások”-nak éreztük magunkat stb. az a kép alakulhat ki bennünk, hogy a közeli kapcsolatokban ugyanerre számíthatunk. Ha valaki “irtózik” a kötődéstől, valószínűleg ez az emlékei alapján formált kép azt mondja neki, hogy „kötődni veszélyes”.
● Vannak köztük szép számmal nárcisztikus személyiségjegyekkel bírók, akik nem érzik, hogy mit okoznak a másiknak, csak saját magukat érzik a kapcsolatban.
Manapság jobban fókuszba került a nehezen kötődő személyiségtípus, mert nagyobb a terük, online terepen könnyebben érvényesülnek a kötelék fóbiások, ahol könnyebb belecsúszni abba, hogy a digitális térben való ismerkedésnél ne felelősséget vállaló felnőttként legyenek jelen.
Milyen az élet egy kötelék fóbiással? Nagyon hasonló a nárcisztikus kapcsolatokhoz a megjelenése, könnyű összetéveszteni!
A kötelékfóbiás is berobban az ember életébe a semmiből és hirtelen jött intenzív szerelmet érez. Ha nemet mondasz visszahúzódik, aztán amikor újra közeledik, azt veszed észre, hogy nem mersz nemet mondani.
A kapcsolat második szakaszában, amikor már igent mondasz a kapcsolatra és elkezdesz kötődni, hirtelen megijed a köteléktől visszavonulót fúj, azt mondja „lassítsunk” „ma már nem leszek elérhető” „megijed a kötelékől. Dereng a kapcsolatban Itt is van, nincs is itt. Azt érzed, hogy olyan űr marad utána, mintha itt se járt volna. Eközben az önbecsülésed jelentősen sérülhet, elbizonytalanodhatsz magadban, hogy mennyit érsz, valóban kellesz e a másiknak, benned van a hiba, amiért a másik hirtelen, váratlanul előfordul tőled.
Bekapcsolhatja nálad az elhagyatottság mintáját a másik, vagy a veszteségtől való félelmedet. Mégis, mikor megunod a hullámzást és kilépni készülsz, a kötelékfóbiás visszatér és kezdődik minden előlről.
Bármelyik oldalon is állsz, van remény a változásra. Nehezen elköteleződők és partnereik is gyakran jönnek hozzám. Leggyakrabban egyéni családállítással szoktam megkeresni a probléma gyökerét, majd a kineziológia módszereivel, érzelmi oldásokkal bontjuk le a rég berögzült működéseket.